Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Aki halálbüntetést akar, nem akar mást, csak a halált


Lesújtó tragédiák, megmagyarázhatatlan tettek, és ami marad utánuk: a düh. Erre a dühre azonban nem kéne rájátszani, kiszolgálni. Magyarország Európa része és nem csak az unióé, hanem egy ennél sokkal fontosabb értékköré, a kereszténységé és a humanizmusé. Márpedig mindkettő alapvető parancsolata a „Ne ölj!”. És ez nem csak az áldozat meggyilkolására vonatkozik.

Első pillantásra egyszerű lenne a helyzet, ha lenne halálbüntetés, pedig valójában csak bonyolítaná a helyzetet. Egy olyan társadalom kíván halálbüntetést, amely elégedetlen az igazságszolgáltatásával. Mi lenne velünk, ha a móri gyilkosságért elítélt fiatalembert már kivégezték volna? Ha a számos ártatlanul elítélt férfi és nő ma nem lenne velünk? Emlékszünk még a panziótulajdonosra, aki megölt egy férfit és a másodikat súlyosan megsebesítette, majd elítélték, azonban utólag kiderült, hogy mind a bíró, mind az ügyész súlyos hibákat követett el?

Te, aki a halálbüntetést kívánod, vállalnád a felelősséget az ő halálukért? Kedves Vona Gábor, kedves Turi-Kovács Béla, vállaljátok? 

Ma az első fokú ítéletek elég nagy részét a másodfok felülbírálja, évi 3-4 olyan esetet ismerünk csak a médiából (és mennyi van, amelyet nem), ahol korábban jogerősen elítélt emberekről derül ki az ártatlanságuk. Vállalná valaki ezen emberek megölésért a felelősséget? Vagy 1-2 áldozat nem számít, ha kiélhetjük a dühünket? 

Milyen példát mutat az a társadalom, amelyik kivégzi tagjait? Nem kéne nekünk, mint társadalomnak összességében jobbnak lenünk, mint a gyilkosoknak, akik szintén részesei ennek a társadalomnak? Betartjuk-e a keresztény és a humanista etika legfőbb tanítását? 

Aki azt kívánja, vezessék be a halálbüntetést, nem tesz mást, mint gyilkolni kíván. Ha a társadalom egésze gyilkolni kíván, az nem elrettent, hanem éppen ellenkezőleg, szabad utat enged a gyilkosságnak. Legitimálja, hiszen amit a közösség megtehet, azt miért ne tehetné meg az egyén? 

Ne gyilkolj, ne ölj, nem vagy Isten, nem veheted el más életét – ez nem túl bonyolult a dolog. Más halála nem hozza vissza a szeretted, más halála nem oldja fel a fájdalmad, a hiányt. Ha a törvény azt mondaná, hogy az hajtsa végre az az állami gyilkosságot, aki a halálbüntetést kívánja, végrehajtaná-e az ítéletet Vona Gábor és Turi-Kovács Béla, vagy csak karosszékből nézné? Megtennéd-e te, aki a halálbüntetést kívánod? 

Üljön be valaki egy börtönbe, ahol a tényleges életfogytiglanit töltők ülnek, és éljen velük végig egy évet, és mondja azt ez nem elég. Oké, vezessük be a halálbüntetést, játszunk az emberek haragjával, a súlynélküli gyilkolással, de akik ezt kívánják tudják és érezzék, hogy mi ölni kívánunk. Embert akarunk ölni, húst és vérszagot akarunk, a levágott fejet, a felakasztott testet, a golyót a húsban, mérget a vérben, az elhantolatlan logó testet, a börtönudvar porában. Érezzék, hogy mi a súlya megtenni. 

Érezzék a halált!

· 4 trackback