Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Fukusima gazdasági csődöt is hozott


A fukusimai tragédiának van egy mindeddig ismeretlen oldala.  Közismert, hogy a pusztító szökőárban majd tizenhatezren vesztették életüket, és mindannyian hallottunk arról a több százezer emberről, akik a sérült erőműből kijutó sugárzás következtében veszítették el otthonukat vagy megélhetésüket. Ugyanakkor nem sokat hallhattunk arról a több százezer, sőt valószínűleg több millió emberről, akik megtakarításaik javát veszítették el.


A napokban megjelent Toxic assets: nuclear reactors in the 21st century (Nukleáris befektetések: toxikus pénzügyi eszközök a 21. században, avagy reaktorok finanszírozása és a fukusimai nukleáris katasztrófa) című jelentés az ő történetüket meséli el. A jelentésben felvázoljuk az atomerőmű balesetek pénzügyi következményeit és jelezzük az ilyen balesetek alábecsült valószínűségét. Beszámolunk arról is, hogy a pénzügyi tanácsadók miként mulasztották el, mulasztják el ma is tájékoztatni a befektetőket arról: egy atomerőmű kockázatos befektetés.

A fukusimai erőmű tulajdonosa, a TEPCO a világ negyedik legnagyobb villamosenergia-vállalata volt a katasztrófa előtt, mérlegében kevesebb, mint 5%-ot tettek ki az érintett erőművek. Mégis a katasztrófa óta ez a mamutvállalat összeomlott: részvényei 93%-ot veszítettek értékükből, kötvényeit bóvliba sorolták és néhány héten belül előre láthatóan 50% feletti állami irányítás alá kerül, hogy megmentsék a csődtől.

A Japán Gazdaságkutató Központ a fukusimai kárrendezéshez kapcsolódó becsült veszteség értékét  5,7 és 20 ezermilliárd jen közötti értékre (16-57 ezermilliárd forintra) becsli. Ez a kárösszeg mintegy 8-27-szer magasabb, mint a TEPCO valamennyi nukleáris reaktorának 734 milliárd jenre rúgó eszközértéke, a TEPCO részvényeinek piaci összértékét pedig mintegy 22-78-szorhaladja meg. És valószínűleg jelentősen túlszárnyalja majd a Katrina hurrikán 71 milliárd dollárt felemésztő biztosítás kárértékét. A veszteségek könnyen meghaladhatják Magyarország teljes éves GDP-jét is.

Ha a balesetbe belerokkant a világ legnagyobb villamosenergia-vállalata és megrendült a világ harmadik legerősebb gazdasági hatalma, akkor mi mire számíthatunk ha bármi komolyabb baleset történne itthon? Vagy akkor már úgyis mindegy? Ukrajna még több mint 20 évvel a csernobili katasztrófa után is GDP-je 5-7%-át költi a „káros mellékhatások” enyhítésére. 

A fukusimai katasztrófa sokaknak okozott jelentős pénzügyi veszteségeket (is). A TEPCO részvényeinek több mint 50 százaléka egyéni részvényesek, jellemzően a vállalat egykori és mai dolgozóinak tulajdona. Az egyéni részvényesek száma visszaesett a katasztrófa óta: többszázezer kisrészvényes kényszerült arra, hogy jelentős pénzügyi károkat elszenvedve szabaduljon meg részvényeitől. Fejenként átlagosan 2 millió jen (6 millió forint) veszteséget is elkönyvelhettek TEPCO-részvényeiken.

A részvényesekre zúduló szökőár azonban nem csak a TEPCO befektetőit érintette, és nem állt meg a szigetország határainál. Más japán villamosenergia-szolgáltatók magánbefektetőinek a megtakarításai is elolvadtak. De egy sor európai vállalatot is érintett a hullám, pl. a világ legnagyobb atomenergetikai cége, a francia AREVA is elvesztette piaci kapitalizációja kétharmadát.

Az atomerőművel rendelkező energiaszolgáltatók legnagyobb részvényesei és hitelezői közé tartozó japán biztosítók és sok millió tulajdonosuk, tagjaik szintén jelentős pénzügyi veszteségeket könyvelhettek el. S mindazok, akik nem szabadultak meg a nukleáris befektetésektől, további veszteségekre számíthatnak, tekintettel arra, hogy a japán ipari miniszter szerint ezek idén gyakorlatilag megduplázódhatnak: 1,5 ezermilliárd jenről 2,7 ezermilliárd jenre emelkedhetnek a nukleáris energiaszolgáltatók veszteségei.
E veszteségek túlnyomó részét a japán kisemberek fizetik meg akár adófizetőkként, akár egyéni részvényesekként, akár a biztosítási szövetkezetek tagjaiként.

A befektetők, akiknek ezeket a veszteségeket végül állniuk kell, nem sok hasznos tanácsot kaptak pénzügyi tanácsadóiktól azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokkal jár a TEPCO és más atomerőművet működtető energiaszolgáltatók, illetve nukleáris berendezéseket gyártó ipari vállalatok részvényeibe történő befektetés.
Az állítólag bombabiztos felkészültségű pénzügyi tanácsadók és hitelminősítő intézetek ehelyett kedvező minősítésekkel és befektetésre buzdító javaslatokkal árasztották el a befektetőket. Ahelyett, hogy felelősen végezték volna munkájukat, nem vettek tudomást a figyelmeztető jelzésekről, vagy egyenesen elhallgatták azokat a befektetők elől. Pedig voltak jelzések a fukusimai reaktorokat fenyegető cunami kockázataival kapcsolatban; rengeteg vészjelzés hívta fel a figyelmet a GE Mark I reaktortípusban rejlő kockázatokra, és tudni lehetett, hogy a TEPCO nukleáris reaktorainak üzemeltetési gyakorlatát évtizedeken át botrányok, összejátszó szereplők és eltussolt ügyek kísérték.

A befektetők megbíztak a nukleáris iparban is, és elhitték mindazt, amit a nukleáris balesetek bekövetkezésének alacsony valószínűségéről hirdetettek. Ugyanakkor ezeket az iparági normákat az energetikai kockázati szakértők és az Egyesült Államok Számvevőszéke is egyre inkább megkérdőjelezik.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség monitoring rendszerében (INES) 1990 óta mintegy 780 nukeáris balesetet és üzemzavart regisztráltak, és az erőművek elöregedésével ez a szám csak emelkedni fog, növelve a súlyos balesetek valószínűségét és a befektetési kockázatokat. A pénzügyi tanácsadók kötelessége lenne, hogy ezekről a kockázatokról tájékoztassák ügyfeleiket.

A tanulság? Mielőtt befektetnénk egy ártalmatlannak tűnő regionális energiaszolgáltató vagy egy látszólag szolid gépipari vállalat részvényeibe vagy kötvényeibe ellenőrizzük, hogy a portfolióban szerepel-e egy eldugott atomerőmű vagy nukleáris berendezéseket készítő gyár. Ha pedig már elkövettük a hibát, és megtakarításainkat hasonló toxikus részvények vásárlására fordítottuk, éljünk részvényesi jogainkkal, és segítsük az érintett vállalatokat abban, hogy rátaláljanak az alternatív lehetőségekre is. Ma Japánban például akár 44-51%-os hozammal is lehet befektetési lehetőségeket találni naperőmű és szélerőmű projektekbe.

Japánban a részvényeseknek és a hitelezőknek bőségesen lesz lehetőségük felhívni a villamosenergia-vállalatok figyelmét a fenti kockázatokra, mellékhatásokra (és az egyéb lehetőségekre) a részvényesek júniusi éves közgyűlésein. Nálunk az MVM Magyar Villamos Művek Zrt, illetve az MVM Paksi Atomerőmű ZRT, a Minisztérium és a hazai bővítés finanszírozásába bekapcsolódni szándékozó bankok szeretettel várják az érdeklődők észrevételeit.

A szerző Dallos György, a Greenpeace International vezető energetikai befektetési tanácsadója

· 1 trackback